Scoliosis – gerincferdülés

Gerincferdülésen a gerincoszlop oldalirányú görbületét értjük. Az oldalirányú görbülethez társul legtöbbször a csigolya elfordulása (torzió) is, aminek következtében a háti szakaszon úgynevezett bordapúp, az ágyéki szakaszon ágyéki púp alakul ki. Az érintett csigolyák mozgékonysága legtöbbször lényegesen lecsökkent, olyannyira, hogy a csigolyaoszlop aktív kiegyenesítése már nem lehetséges.

A gerincferdülés típusai:

1. Funkcionális scoliosis:
Ebben az esetben az oldalirányú elhajláshoz nem társul torzió. Az oldalirányú görbület vizsgáló vagy a beteg által korrigálható, fekve eltűnik. Előrehajolt testhelyzetben bordapúp nem látható. Kialakulhat minden kideríthető ok nélkül, (primer funkcionális scoliosis), vagy lehet másodlagosan (secunder funkcionális scoliosis) konkrét okhoz kapcsolódva.
– Az elsődleges funkcionális scoliosis kezelésének célja a hát-, törzsizomzat megerősítése. Ez a típusú funkcionális scoliosis általában nem rosszabbodik, valamint nem alakul át strukturális scoliosissá.
– A másodlagos funkcionális scoliosis az egyik alsó végtag valódi vagy látszólagos rövidülése következtében jön létre. A rövidebb oldali medencefél lentebb kerül és a ferde medenceállás kompenzálásaként alakul ki a rövidült oldal felé konvex ágyéki scoliosis. A végtaghossz különbség korrekciójával /sarokemeléssel/ a scoliosis korrigálható.

2. Strukturális scoliosis:

A.) Ismeretlen eredetű – idiopáthiás scoliosis
– infantilis típus 0-3 éves korig
– juvenilis típus 3-10 éves korig
– adolescens típus 10 éves kor felett

B.) Ismert eredetű
– congenitális (veleszületett)
– neuromusculáris ( syringomyelia, polyomyelitis anterior acuta, ICP, Friedrich ataxia, Charcot-Marie-Tooth betegség, myelomeningocele, arthrogryposis, dystrophia musculorum progressiva, spinalis muscularis atrophia, gerincvelő sérülés)
– rendszerbetegségekhez társuló ( Marfan sy., neurofibromatosis, osteogenesis imperfecta)

Strukturális scoliosisok kezelésénél fél évenkénti ortopédiai és gyógytornász kontroll szükséges. Minden olyan esetben, ahol a gerincferdülés az előzetes eredményeket összevetve rosszabbodást mutat, intenzívebb kezelést kell alkalmazni, aminek célja, hogy minimum a progressziót megakadályozzuk és jó esetben javulást érjünk el.

A strukturális scoliosisok 80%-90 %-a idiopathiás, 4:1 arányban lányokat érintve. Idiopathias scoliosis jellemzői:

Ok nélkül, a csontérés előtt alakul ki általában 10-12 éves korban. Az idiopathiás scoliosis strukturális elváltozásai a tér mindhárom síkjában létrejönnek. A gerinc nemcsak a frontális síkban görbül oldalra, hanem a horizontális síkban csavarodik és a sagittalis síkban homorodik. A kóros görbület konvex oldalán megjelenik a bordapúp,ami láthatóvá is teszi a betegséget. Előrehajló testhelyzetben különösen jól megfigyelhető. Az idiopathiás scoliosis jellemző tulajdonsága, hogy folyamatosan, általában a növekedési ugrások szakaszaiban hajlamos a rosszabbodásra. A betegség kezdetének és az első terápiák megkezdésének időpontja jelentősen befolyásolhatja a görbület mértékét és a terápia sikerét. Minél fiatalabb korban jelentkezik az idiopathiás scoliosis, annál rosszabb prognózisra számíthatunk.

A gerincferdülés egyik leghatékonyabb terápiájáról a Schroth Módszer cikkben olvashat tovább.

Iskolai szűrő vizsgálatok során hangzik el egyre többször: gerincferdüléses a gyermek! Az aggódó szülő a legrosszabbra gondol, de a legtöbb esetben orvosolható a dolog rendszeres gyógytornával.