Kihez forduljak, ha beszédhibás?

(az állami ellátás lehetőségei a 2013/14-es tanévtől kezdve, aktualizálva 2022-ben)

Kipukatam mindet (mindent kipakoltam). Kandái doszkóp isz (a kaleidoszkópot is). Menészűű Csillágók hábolbúja? (megnézzük a Csillagok háborúját?)

Kétévesen elég jó tartalmú és a család számára elfogadhatóan érthető, valódi kommunikáció.

 

Ennél idősebb gyermekek szájából… elbizonytalanító. A családi közös nyelvhasználat egyre gyakrabban ütközik a tágabb környezet szemrehányásával: micsoda szülők vannak, tessék a tévé helyett mesélni a gyereknek; és tessék szakemberhez fordulni, mert nem lesznek barátai az óvodában, nem fogják felvenni az iskolába és rosszul fog tanulni. Biztosan a mozgásával is van valami probléma.

A sok irányból, zuhatagként ránk ömlő információk óhatatlanul válnak félinformációkká, ahonnan egy lépés a hibás véleményalkotás.

Nem kell millió véleményt meghallgatni, csak néhányat – de a megfelelőt.

Kihez is forduljunk?

2013-tól a többször módosított Nemzeti Köznevelési Törvény rendelkezései hatályosak.

Kezdőbb szülők, akik nem pedagógia közelében élnek – nyilván nem sokat tudnak erről…Csak szeretnének a végére járni annak, hogy Pista nevű, az óvodát épp csak elkezdő gyermekük beszéde tényleg olyan hibásnak minősül-e, ahogyan azt a nagyszülők unos-untalan felhánytorgatják nekik.

Az óvónő szerint a többi gyermek sem beszél még tökéletesen ebben az életkorban.

A gyermekorvos nem gondol betegségre, szervi elváltozásra.

Kihez forduljanak?

A beszéddel, artikulációval, a tartalom megjelenítésével kapcsolatos kérdéseinkkel keressünk logopédus kollégát. Az óvodában megtudhatjuk az elérhetőségét. Vagy a törvényben előírt szűrések idején jelenik meg az óvodában, de inkább foglalkozásokat is tartva, órarend szerint tevékenykedő logopédus.

Az állami ellátásról a lakóhely szerint illetékes pedagógiai szakszolgálat ad információt.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pedag%C3%B3giai_szakszolg%C3%A1lat

http://www.meosz.hu/szulo-vagyok/pedagogiai-szakszolgalatok/

 

2013. március 1-től új, a Nemzeti Köznevelési Törvénynek megfelelő módon járnak el az intézmények. Pistánk esetében a gyakorlat nemigen különbözik a régitől. A kollégák a nagycsoportos korú óvodásokat felmérik a beszédük (artikuláció, beszédtempó) és a nyelvi fejlettségük (a beszéd értése, grammatikai viszonyok megléte) vonatkozásában, majd javaslatot tesznek a szülőknek a kezelésre vonatkozóan.

Ha valamilyen okból külön szeretnénk eljárni:

telefonon vagy személyesen kérjünk időpontot logopédiai konzultációra a lakhely szerint illetékes pedagógiai szakszolgálatnál.

A találkozáson mondjuk el, mi a véleményünk gyermekünk beszédéről és mit várunk. Bízzunk a szakemberben, s annak megítélésében, hogy a kezelést elkezdené v. sem. A szakmai megítélés arra vonatkozik, hogy a beszédhiba megfelel-e Pistánk életkori sajátosságainak (elfogadható az adott életszakaszban) és különösebb beavatkozás nélkül is javuló tendencia várható, vagy sem. Kérjünk ötleteket, hogyan támogathatnánk gyermekünket. Rákereshetünk a neten, de a logopédus konkrét játékokat, feladatokat, vagy linkeket tud ajánlani. Ajánljuk fel emailcímünket, ha így egyszerűbb a feladatok megküldése.

Esetleg az aggodalmaskodóknak van igazuk és egy bonyolultabb, a kommunikáció egészét érintő elmaradásról lehet szó, amikor rendkívül fontos az, hogy a legkorábbi életszakasztól kezdve határozottan segítsük az optimális fejlesztést/fejlődést – a majdani iskolai beválás érdekében (is).

Ehhez kell a szakember segítsége: hogy arról döntsön, ráérünk vagy pedig azonnal kezdjünk speciális feladatok végzésébe.

„Nem kaptam kielégítő választ – kihez forduljak?”

Mivel a mindennapokban a logopédus kollégáknak elegendő növendékük, munkájuk, adminisztrációjuk van, előfordulhat, hogy a telefonos időpontkérés során máris arra utalnak, hogy Pisti még túl fiatal, a következő tanév során azonban rész fog venni a minden 5. életévét betöltött óvodás számára kötelezően elvégzendő beszéd- és nyelvi fejlettségi szűrésen. Az esetek legnagyobb részében érdemes elfogadnunk ezt a véleményt. Azonban, ha mi tudjuk, hogy nem egyszerű kis beszédhibáról van szó, akkor ragaszkodhatunk a találkozáshoz. Kérhetünk telefonos vagy szóbeli konzultációt a vezető logopédustól vagy az intézmény vezetőjétől.

Mivel a mozgás nagy hatással van az idegrendszer egészének fejlődésére, mozgásos feladatokkal a beszéd egészének fejlődését segíthetjük. Így fordulhat elő, hogy a logopédus maga helyett azt ajánlja, hogy vagy a szabadidős tevékenység során elérhető sportokat illesszük óvodásunk életébe (ovis foci, úszás, néptánc, bicikli) vagy egyéb segítő foglalkozású kollégák (fejlesztő pedagógus, gyermek gyógytornász, gyermekpszichológus) által végzett mozgásos terápiás foglalkozásokon vegyünk részt.

Ez akkor is lehet nehéz, ha nagyvárosban élünk. Kis településen mit tegyünk? A háztartási és a ház körüli munka mindig is sokoldalúan fejlesztett – talán háttérbe szorul a szerepe a gondos szülők  jó szándékú „célzott fejlesztési szándéka” mellett. Azonban akár a kerti munka is segíthet az idegrendszeri érésben. A domináns oldal (balkezes vagyok vagy jobbkezes ?) erősítésében nagy szerepe van a keresztezett mozgásoknak. Melyek ezek? Például a tenisz, ahol az ütő lendül „keresztben”, a testünk előtt. Tenisz híján azonban ugyanígy segítő mozgás a söprés, ablaktiszítás, hó, falevél, széna halomba rakása…

 

A szerencsére keveseket érintő kérdés: ha lelkünk mélyén igenis tudjuk, hogy komoly segítségre van szükségünk, kérjünk idejekorán szakértői vizsgálatot a tankerületi szakértői bizottság munkatársaitól (a lakóhelyünkön található pedagógiai szakszolgálat helyszínén).

Az elvégzett vizsgálatok összegzéseként Szakértői véleményt kapunk. Ebben olvashatjuk, milyen vizsgálatokat milyen színvonalon teljesített gyermekünk.

Az összegzésben olvasható a vizsgálatok áttekintése alapján megállapított diagnózis. A tankerületi szakértői bizottság azt hivatott megállapítani, hogy fennáll-e valamely nehézség (többek között a beszéd v. más egyéb területen) , avagy sem.

Harmadik lehetőségként az elvégzett vizsgálatok alapján felmerül a gyermek sajátos nevelési igényének gyanúja, ekkor nem állítanak fel végleges diagnózist, hanem a  vizsgálati dokumentációt és annak eredményeit, valamint a rendelkezésre álló egyéb iratokat megküldik a megyei szakértői bizottság részére.

Az összegzést követő Javaslatban olvashatjuk az ajánlott helyszínt, heti óraszámot, ahol a fejlesztés történjék: óvoda,  v. nevelési tanácsadás feladatait ellátó szakszolgálat – és természetesen azt, hogy milyen foglalkozáson, foglalkozásokon kell részt vennie gyermekünknek. pl.: Logopédiai terápia heti két alkalommal.

Figyelnünk kell arra, hogy a későbbiekben felülvizsgálatot előírnak v. sem.

A vélemény készítői javasolhatnak kiegészítő vizsgálatokat: szemészeti kivizsgálás; orr-fül-gégészeti és hallásvizsgálat; mozgásvizsgálat tanácsadóban; pszichológiai vizsgálat a nevelési tanácsadás keretében, gyermekpszichiátriai vizsgálat.

Ha a szakértői véleményben foglaltakkal nem értünk egyet, a vélemény felülvizsgálatát kérni ugyanannál az intézménynél, ahol azt kaptuk, ill. a Szakértői véleményben megjelölt intézménynél.

A logopédus kollégák minden tanévben – sokan a tanév végén, június elején, sokan szeptemberben – a törvényben előírtaknak megfelelően felkeresik az óvodásokat. (Pistit, aki 3 éves múlt, még nem hallgatják meg – ő fiatal.

Édesanyja külön kérésére a logopédus pl. úgy ítéli meg, találkozzanak néhány konzultációs foglalkozáson, ahol otthoni feladatokat fog javasolni és annak fényében döntenek a következő tanév kezdetén, megkezdik-e a hibásan ejtett hangok korrigálását – artikulációs zavarok terápiája -, heti 2×45 perces kiscsoportos foglalkozással, az óvoda kezelőhelyiségében).  A szűréshez külön beleegyezést a szülőktől kérniük nem kell, de épp a kapcsolatfelvétel segítése miatt felhívásban jelzik a felnőttek számára, hogy az óvodában logopédiai szűrés zajlik. Használjuk ki a lehetőségeket – ha nem tudunk is hosszan beszélgetni a kollégákkal, legalább kijelölhetünk egy konzultációs időpontot.

Logopédiai kérdéseinkkel forduljunk tehát logopédushoz:)!

 

#Zizi a kisszéken című podcast sorozatunkban egyebek mellett erről a témáról is beszélgetünk Csányi Zita szerkesztővel.

 

Fung Emília

logopédus